Stratégia, taktika, jövőkép, elvárások
A Magyar Ingatlanszakmai Szervezetek Országos Szövetségének (lényegileg az Ingatlanfórum jogutódjának), rövidített nevén a Magyar Ingatlan Tanácsnak (MIT) alapvető célkitűzései között az első helyen szerepel a kamarai törvény kiharcolása, amelyhez eddig - az elmúlt időszakban - megnyertük az OLÉH, a BM, az OM, az ÖTM és PM, valamint a GM illetékeseinek támogatását, de ezen miniszteriális szervek időközben megszűntek, átalakultak. Ezt követően – következetesen – céljaink elérése érdekében együttműködési szerződést kötöttünk először az OLÉH-val, majd Kolber István tárcanélküli miniszter úrral. Átkerültünk kapcsolati szempontból dr. Bujdosó Sándor szakállamtitkár úr személyében az ÖTM-hez, illetve napjainkra az Önkormányzati Minisztériumhoz. Feladatként tűztük ki a már kamaraként működő értelmiségi szakmák, hivatások (mérnöki kamarák, az ügyvédek, a végrehajtók, az orvosok, az állatorvosok, a gyógyszerészek, a közjegyzők, az igazságügyi szakértők) támogatásának elnyerését is az alábbi program megvalósításához, ehhez társítottuk a Vállalkozók és Munkavállalók Országos Szövetsége, valamint az építő-, építőanyag-ipar képviselőinek az ügyünk mellé állítását.
A Magyar Ingatlanszakmai Szervezetek Országos Szövetsége - rövidített nevén: Magyar Ingatlan Tanács (még rövidebben: MIT) - szerepének és helyének kijelölése:
A továbbiakban a Magyar Ingatlanszakmai Szervezetek Országos Szövetsége (MIT) fogalom alatt az országos kamara, távlatilag (átalakulással, a teljes kiépülésnél) a megyei kamarák és a szakmai tagozatok együttműködő rendszerét értjük. A Magyar Ingatlanszakmai Szervezetek Országos Szövetsége (MIT) egyesületi formában kíván működni a Magyar Ingatlankamara megalakulásáig. A Magyar Ingatlanszakmai Szervezetek Országos Szövetséget az Alapító Szervezetek (ld. tagjaink) hozzák létre oly módon, hogy az Alapító Szervezetek megtartják szervezeti önállóságukat a korábbi ügyeik megvalósításában. A szervezet életében egyenrangú partnerekként vesznek részt, egyenként 3 fős delegált küldöttekkel, ők alkotják a közgyűlést. A MIT-et a szervezetek elnökeiből kialakított 5 tagú elnökség irányítja, egy főtitkárral, három állandó bizottsággal és számos szakértővel – a tagszervezetek elnökei közül –, akik az elnökségi üléseknek állandó meghívottjai.
A MIT stratégiai programja
(Vázlatterv)
I. Szakasz - A MIT szerepe és feladatai
1. KÜLDETÉS
2. JÖVŐKÉP
3. CÉLOK ÉS ESZKÖZÖK (ezek kimunkálása lehet a feladat)
4. STRATÉGIAI PROGRAM (ennek váza megvan)
II. Szakasz – Végrehajtás
5. OPERATÍV PROGRAMOK (ezen is lehet már most gondolkodni)
6. INTÉZKEDÉSI TERV (ez az előzőek függvénye)
1. KÜLDETÉS
– Érdekérvényesítés: A MIT a társadalom érdekeivel összhangban, a hazai és a nemzetközi téren egyaránt képviseli és védi az alábbi szakterületen dolgozó magyar ingatlanosok érdekeit:
a.) ingatlanközvetítés;
b.) ingatlanforgalmazás, ingatlanfejlesztés;
c.) ingatlanértékelők, értékbecslők;
d.) ingatlankezelés, -gazdálkodás, társasházkezelés, városmenedzserség, Facility Management.
– Önkormányzati igazgatás: önkormányzati hatáskörben ellátja az ingatlanszakmai tevékenység igazgatási feladatait.
– Szakmai partnerség: szakmai kérdésekben a kamara állásfoglalásaival elősegíti a közvélemény és a társadalom pártatlan, felelős tájékoztatását.
1. JÖVŐKÉP – ELVÁRÁSOK
A Magyar Ingatlanszakmai Szervezetek Országos Szövetségével szemben támasztott elvárások teljesítése az alábbi jövőképet vázolhatja fel:
– A MIT mielőbbi átalakulását követően a kamara az államigazgatási szervezetektől fokozatosan átveszi azokat a jogosítványokat, amelyek a szakmai tevékenység szabályozásához, a jogosítványok elbíráláshoz és kiadásához, valamint a jogszerűen végzett tevékenység ellenőrzéséhez szükségesek. Az átvett feladatok elvégzéséhez szükséges forrásokat a költségvetés a kamara rendelkezésére bocsátja;
– A kamara érvényesíti tagjainak érdekeit az ingatlanos tevékenység szabályozásában, a teljes tevékenységi folyamat ellenőrzésében és a megfelelő díjazás ellenében végzett munkafeltételek javításában;
– A hazai és nemzetközi versenyben védi és érvényesíti tagjainak érdekeit;
– A kamara a magyar ingatlanosok reprezentatív szakmai önigazgatási szervezeteként működik, amely távlatilag minden ingatlanos képviseletét tekinti céljának;
– Érdekvédelmi és kommunikációs tevékenységével megteremti, megszilárdítja, és az eddig jogosan bírált gyakorlatot megszüntetve helyreállítja a magyar ingatlanosok szakmai, társadalmi elismertségét;
– A fenntartható fejlődés követelményeivel összhangban törekszik arra, hogy a szakmai fejlődéssel kapcsolatos közgondolkodás alakítója és megkerülhetetlen véleményformálója legyen;
– A felsőoktatási reformba bevont partnerként elősegíti az egyetemi és főiskolai oktatási program és a gyakorlati foglalkoztatási igények összhangját;
– Következetes eljárási rendjével megfelelő jogi és szakmai környezetet teremt a törvényes működésbe vetett bizalom helyreállításához és erősödéséhez.
FONTOS: Az előszóban kiemelt elvárások teljesítése egyrészről az Ingatlankamara működési eredményességének fontos értékmérője lesz. Másrészről viszont az elvárások teljesítéséhez tagjaink és a társ szakmai szervezetek részéről kompromisszumra, kész együttműködésére, a jelenleg államigazgatási hatáskörben gyakorolt jogosítványok önigazgatási hatáskörbe történő átengedésére is szükség van.
– Az ingatlan szakma hazai és külföldi módszereinek elemzése, közös fellépés és eljárások kidolgozása a szekciók szakmai önállóságának megtartása mellett.
– Az ingatlan közvetítés eszközeinek és hatásának elemzése.
– Az ingatlan szakma rendezett hazai működésének, jó hírnevének elfogadtatásának, elismertségének megteremtése, fenntartása, fejlesztése.
– Rendszeres jó kapcsolatok kialakítása a magyar gazdasági élet szereplőivel, a társszakmák képviseleti szerveivel, a sajtóval, a kormányzati tényezőkkel, a szakmához kapcsolódó hatóságokkal és egyéb szervezetekkel.
– Nemzetközi kapcsolatok felvétele, ápolása, fejlesztése, tapasztalatcserék elősegítése, ismeretanyag bővítése.
– Az egyesület tagjai részére a folyamatos szakmai fejlődés elősegítése, eseti szervezett oktatással, konferenciák megszervezésével.
– A tagok szakmai képviselete itthon és külföldön.
– Működésével hatékonyan támogassa a magyar gazdaság fejlődését.
E célok érdekében felvállalja, hogy
– rendezvényeket,
– szakmai foglalkozásokat,
– áru és szolgáltatás bemutatókat,
– szakmai tanfolyamokat, továbbképzéseket,
– konferenciákat,
– klubnapokat,
– egyéb rendezvényeket szervez és bonyolít,
valamint
– kommunikációs rendszert,
– levelezőlistát,
– honlapot is biztosít a tagok által egyénien alkalmazott informatikai rendszereken túl.
Etikai Kódex formájában szabályozza tagjai egymás közti, valamint az ügyfelekkel szembeni elvárható és követendő magatartási szabályait.
A fenti célok megvalósítása érdekében:
Az Országgyűlésnek - a hazai hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát követve - a környezet alakítása, fejlesztése és védelme szempontjából meghatározó ingatlanközvetítők, ingatlanfejlesztők, ingatlanértékelők, ingatlangazdálkodók (társasházkezelők, városmenedzserek, FM, Vagyonkezelők) tevékenységének jelentőségét elismerve, a szakmai és etikai elvek érvényesítéséhez szükséges szakmai önigazgatást támogatva, a következő törvényt kell megalkotnia.
A törvény célja legyen, hogy az ingatlanszakma valamennyi szegmensében a közvetítői, fejlesztői és szakértői tevékenység gyakorlásának engedélyezését és felügyeletét az államigazgatástól a szakma önkormányzatával működő, demokratikusan választott köztestület vegye át.
Azért köztestületi hatáskörrel működő egyéni tagságon alapuló hivatásrendi kamarát preferálunk, mert jellemző, hogy:
– a tevékenységet a szakember (pl. közvetítő, fejlesztő, tanácsadó, értékelő, kezelő, gazdálkodó) alapvetően maga végzi, eredményét személyes képessége, munkája határozza meg;
– a megbízó és a szakember között bizalmi viszony szükségeltetik;
– a tevékenység jelentős élet- és vagyonbiztonsági, környezeti, erkölcsi, anyagi, illetve kulturális értékeket érint.
Ezek az ismérvek igen jellemzőek a közvetítői, fejlesztői, tanácsadói, értékelői, kezelői, gazdálkodói, illetve szakértői feladatokra, ezért is javasoljuk, hogy a fentebb felsorolt szakmák esetén a jogszabály a szakmai jogosultságot külön feltételekhez és névjegyzékbe vételhez kötve tegye engedélyezhetővé.
A feltételrendszer meghatározását, valamint a jogosultság elbírálását és hiteles névjegyzék vezetését a törvény utalja kamarai körbe, az ilyen tevékenységet végzők etikai felügyeletével együtt.
Megítélésünk szerint ez utóbbi azonban úgy látható el hatékonyan, ha jogosultsággal csak kamarai tag rendelkezhet, vagyis a tagság ebben a kontextusban kötelező.
Maga a kamarai tagság alanyi jog, vagyis aki a tagság törvényes feltételeinek megfelel, azt fel kell venni.
A törvény további célja legyen a közérdek, a társadalom megvédése a színvonal alatti vagy etikátlan ingatlanszakmai tevékenységektől. Ennek eszköze a kamara feljogosítása etikai kódex és ingatlanszakmai díjszabás megalkotására.
A törvény adjon lehetőséget a kamarának, hogy védje és képviselje tagjainak szakmai érdekeit a jogszabályalkotásban az igazgatási, az önkormányzati és az igazságszolgáltatási szervek előtt.
A törvény jelentős részének a kamara önkormányzati, önigazgatási szervezetét, módszereit, törvényességi felügyeletének szabályozását kellene tartalmaznia, abból az elvből kiindulva, hogy az önigazgatás - a döntéshozók szakmai és helyi ismereteinél fogva - hatékonyabb, mint az állami irányítás.
A törvény átmeneti rendelkezései ismerjék el - a törvény hatályba lépésével - a kamarai tagságra nem jogosultak korábbi (1989-95-ig képzettek), az ingatlanszakmai végzettségek és a szakértői engedélyek kamarai névjegyzékbe vételét -megfelelő szakmai és etikai felügyelet mellett - s ez által, mint szerzett jogoknak a gyakorlását további 360 napig. Rendelje el továbbá, hogy a jogosultság elbírálására a korábbi jogszabályokban megjelölteken túl a törvény hatályba lépésétől az Ingatlankamarát kelljen érteni.
Összefoglalva: tudjuk, hogy az Európai Közösséghez való közeledés elősegíti a képviselők körében a törvény megalkotását és az ingatlanos szakma érdekeinek a társadalom egyre szélesebb köreiben történő kamarai képviseletének elfogadását, valamint az államigazgatástól átvett feladatok ellátásához szükséges anyagi támogatás biztosítását, nem kizárva, hogy szakszerű törvényalkotás mellett az így létrehozott Kamara nettó befizetővé válhat!
Így a tisztújító közgyűlésünket követően, a megvalósítás egyik állomásának tekintjük az eddig különböző kormány szinteken aláírt szerződéseinket, a rokon- és társszakmákkal kötött együttműködési dokumentumainkat, de legfőképpen ilyennek tartjuk a VOSZ-szal és az építő-, építőanyag-iparral kötött Stratégiai Együttműködést!
Amelytől egyrészt azt várjuk, hogy a társadalom érdekében legyen az ágazatnak megvalósítható stratégiai fejlesztési koncepciója, ennek megvalósulásaként sok embernek munkája, míg az ingatlanszakma gyakorlóinak egyéni tagságon alapuló, hivatásrendi kamarája.
Budapest, 2008. június 04.
dr. Sztranyák József
MIT Elnök